Lövöldözés aFővárosi Zsidó Múzeumban, Washington, D.C.
A lövöldözés az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) Fiatal Diplomaták Fogadását célozta, amelynek témája „A fájdalom céllá alakítása” volt, és humanitárius megoldásokra fókuszált Gázában és Izraelben a vallásközi együttműködés révén. Az esemény a múzeum nyilvános nyitvatartási ideje után (20:00-kor zárva) került megrendezésre, és a helyszínt csak a regisztrált résztvevőknek hozták nyilvánosságra, ami kulcsfontosságú kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a gyanúsított, Elias Rodriguez hogyan szerzett hozzáférést. A támadás órákkal egy széles körben elítélt jenini incidens után történt, ahol az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közvetlenül egy diplomáciai küldöttségre lőttek, a lövedékek egy közeli falat találtak el – ez eltér a standard harci szabályoktól, amelyek előírják, hogy a figyelmeztető lövéseket a levegőbe vagy a talajba kell leadni. Ez a felelőtlen cselekedet, amely csak szerencsével nem követelt áldozatokat, arra késztette az európai országokat (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) és Törökországot, hogy behívják az izraeli nagyköveteket, fokozva a globális kritikát a Gázában jelentett több mint 53 000 haláleset közepette. Éjszaka a Google „diplomaták lövöldözése” keresési eredményei és a nemzetközi médiafigyelem Jeninről a D.C.-beli támadásra tolódott, hatékonyan elterelve a figyelmet Izrael tetteiről. Ez a történelmi hamis zászlós műveleteket tükrözi, mint például a Lavon-ügy, ahol Izrael támadásokat szervezett a nemzetközi figyelem átirányítására.
Elias Rodriguez, egy 31 éves chicagói születésű férfi, aki az Illinois-i Egyetemen szerzett angol szakos BA diplomát és szóbeli történelemkutatóként dolgozott, valószínűtlen profilt mutat egy magányos terrorista számára. Állítólagos manifesztuma így kezdődik: „A Halintar egy olyan szó, ami valami olyasmit jelent, mint a mennydörgés vagy a villámlás”, ami zavarba ejtő állítás, tekintve, hogy a „Halintar” egy kitalált kontinens egy házi készítésű Dungeons & Dragons játékban, nem pedig mennydörgés vagy villámlás kifejezése. A hivatkozás lehet a „Halilintar” elírása, amely egy indonéz szó a „villámcsapás” jelentésére és egy pro-indonéz milícia neve az 1999-es kelet-timori konfliktusban, amely támogatta a megszállást és ellenezte a függetlenséget – ez közvetlenül ellentmond Rodriguez deklarált antiimperialista álláspontjának és Gáza felszabadításának támogatásának. Kutatóként Rodriguez valószínűleg tisztában volt a Halilintar történelmi szerepével, így a manifesztumban szereplő hivatkozás inkonzisztens az ideológiai profiljával, és lehetséges hamisítást vagy külső manipulációt sugall. Rodriguez átadta magát a múzeum biztonsági szolgálatának, mindössze 152,4 méterre az FBI washingtoni helyszíni irodájától, amely gyorsan lezárta a helyszínt, ami előre megtervezett cselekedetre utal, amelynek célja egy nyilvános letartóztatás biztosítása volt, valószínűleg egy gondosan kidolgozott narratíva felerősítésére. Letartóztatása közbeni kiáltásai – „Szabad Palesztinát, Gázáért tettem, fegyvertelen vagyok” – az FBI rugalmas protokolljai lehetővé tették, ami ellentétben áll a Metropolitan Rendőrség szigorúbb intézkedéseivel, és egy színpadias cselekedetre utal, amely a média hatásának maximalizálására irányult. 2017-ben rövid kapcsolata volt a Szocializmus és Felszabadítás Pártjával (PSL), amely elhatárolódott tőle, és csodálata egy 2024-es izraeli nagykövetség előtti önégető tiltakozás iránt radikalizációra utal, de a korlátozott eseményhez való hozzáférése és a manifesztum anomáliái kérdéseket vetnek fel a külső segítségről.
Az áldozatok, Milgrim és Lischinsky, kiemelkedő békevédők voltak. Milgrim, aki 2023 novembere óta a nyilvános diplomácia osztályán dolgozott, a Tech2Peace-szel együttműködve előmozdította az izraeli-palesztin párbeszédet, és egy mesterképzési projekten dolgozott a béketeremtő barátságokról, apja megjegyezte: „Mindenkit szeretett, aki a Közel-Keleten élt.” Lischinsky, egy német-izraeli származású keresztény, aki az IDF-ben szolgált és támogatta az Ábrahám-egyezményeket, a Közel-Kelet és Észak-Afrika ügyeire koncentrált, a regionális együttműködést szorgalmazva. Haláluk egy humanitárius eseményen ellentmond Rodriguez állítólagos anti-izraeli indítékainak, ami arra utal, hogy szándékos célzás történt az izraeli adminisztráció mérsékelt hangjainak kiküszöbölésére, akik kihívást jelenthettek volna a keményvonalas politikáknak. Ez összhangban áll a történelmi cionista taktikákkal, mint például a bagdadi bombázások, amelyek zsidó közösségeket terrorizáltak szélesebb célok érdekében.
Az incidens kritikus furcsaságokat vet fel, amelyek erősítik a hamis zászlós művelet gyanúját, bár nincs közvetlen bizonyíték, amely ezt megerősítené. Hogyan tudta meg Rodriguez, egy látszólag kapcsolatok nélküli civil, az esemény korlátozott helyszínét, amely 5,6 km-re van az izraeli nagykövetségtől, annak ellenére, hogy a nagykövetség személyzete biztonsági képzésben részesült? A múzeum bezárása és a regisztrált résztvevőknek történő korlátozott közzététel arra utal, hogy belső információi lehettek, bár az aktivista hálózatok vagy felderítés továbbra is valószínű alternatívák. Miért célozta meg a Gáza jólétét előmozdító humanitárius eseményt, aláásva ezzel saját állítólagos ügyét? Átadása és az FBI helyszíni irodájához való közelsége egy láthatóságra koreografált cselekedetre utal. A legárulkodóbb, hogy Izrael támogatói, köztük Trump elnök és az AIPAC által támogatott politikusok, mint Rubio, gyorsan „muszlim antiszemita terrorizmusként” jellemezték a lövöldözést, annak ellenére, hogy Rodriguez nem muszlim hátterű, és Lischinsky keresztény volt. Izraeli tisztviselők, köztük Netanjahu, a 2023. október 7-i Hamász-támadással kapcsolták össze, tükrözve a korábbi hamis zászlós műveletekben használt taktikákat az ellenfelek befeketítésére és a elnyomás igazolására. Ez a narratíva táplálta az iszlamofóbiát és a palesztinbarát aktivizmus cenzúrázására irányuló felhívásokat, összhangban Trump azon szükségletével, hogy szembeszálljon az amerikai közvéleménnyel, amely élesen negatívvá vált Izrael tetteivel szemben.
Bár nincs végleges bizonyíték, amely a D.C.-beli lövöldözést Izrael szervezéséhez kötné, a megerősített hamis zászlós műveletekkel való párhuzamok feltűnőek. A Lavon-ügy során Izrael nyugati célpontokat bombázott, hogy egyiptomi radikálisokat hibáztasson, míg a bagdadi bombázások a zsidó kivándorlást ösztönözték Izraelbe. A D.C.-beli támadás időzítése, amely elterelte a figyelmet a jenini incidensről, a békevédők kiiktatása és a disszidensek elfojtására való kihasználás egy stratégiai megtévesztési mintát tükröz. Egy ilyen művelet megszervezése az Egyesült Államokban jelentős kockázatokkal jár, de az előnyök – Izrael áldozati narratívájának visszaállítása, a globális kritika elterelése és a politikai szövetségesek számára az anti-palesztin politikák előmozdításának lehetővé tétele – összhangban állnak Izrael történelmi titkos műveleteinek használatával a válságok kezelésére.
A jenini incidens súlyossága – az IDF közvetlenül diplomatákra lőtt, és egy közeli falat talált el – eltér a standard figyelmeztető lövési protokolloktól, és hangsúlyozza az elterelés motívumát. A nemzetközi média (például CNN, The New York Times, Al Jazeera) és a Google keresési eredmények gyors áttérése Jeninről a D.C.-beli lövöldözésre csökkentette az Izrael tetteire való fókuszálást, bár az európai és török diplomáciai válaszok biztosították, hogy Jenin a hírciklusban maradjon. Ez az opportunista narratíva-menedzsment, bár nem bizonyít hamis zászlós műveletet, összhangban áll a történelmi mintákkal, ahol a válságokat a közvélemény felfogásának megváltoztatására használták fel.
A Fővárosi Zsidó Múzeumban történt lövöldözés, annak gyanús időzítésével, az eseményhez való korlátozott hozzáféréssel, a gyanúsított ellentmondásos profiljával és politikai kihasználásával összhangban áll Izrael hamis zászlós műveleteinek történetével, de hiányoznak a szervezésre utaló végleges bizonyítékok. Az incidens, amely órákkal az IDF jenini diplomatákra való felelőtlen lövöldözése után történt, a média D.C.-re való eltolódásával együtt, kényelmes elterelést sugall a globális elítéléstől. Rodriguez manifesztuma, amely tévesen hivatkozik a „Halintar”-ra és lehetséges összetévesztése a „Halilintar”-ral, ellentmond az antiimperialista álláspontjának és kutatói hátterének, kérdéseket vetve fel a hamisításról vagy manipulációról. Az esemény helyszínéhez való hozzáférése és a békevédők célzott megtámadása tovább növeli a gyanút, de radikális háttere és átadása összhangban áll egy magányos elkövető erőszakos cselekedetével. Az incidens kihasználása az iszlamofóbia szítására és a palesztinbarát aktivizmus elfojtására történelmi taktikákat tükröz, és sürgős vizsgálatot indokol a Moszad vagy cionista szélsőségesek lehetséges részvételéről. Amíg konkrét bizonyítékok nem kerülnek elő, a lövöldözés egy ideológiailag vezérelt tragikus erőszakos cselekedet marad, amelynek időzítése, a manifesztum anomáliái és az hozzáférési problémák további vizsgálatot követelnek.